Bár pontos dátum még nincs, előreláthatólag márciusban érkezik az Ethereum következő nagy frissítése a Shanghai upgrade. Ennek köszönhetően lehetőség lesz felszabadítani azokat az ether tokeneket melyek a beacon chain indulása óta stake-elésre kerültek. Sokan attól tartanak, hogy a 2020 óta letétbe helyezett érmék most hirtelen a piacra zúdulhatnak, lenyomva ezzel az ETH árfolyamát. Korábban írtam róla, hogy ezt csak lépcsőzetesen lehet majd megtenni, mint most kiderült, ez néhány nap leforgása alatt végbe tudna menni. Ennek ellenére nem hiszem, hogy lenne okunk aggodalomra. Én azt gondolom, hogy azok akik ez idő alatt lekötötték ETH-ikat hosszú távra terveztek, mivel még nem volt pontos információ arról, mikor kerülhet feloldásra a letét. Lehet egy minimális eladói nyomás, de nem hiszem, hogy ez komoly mértékben csökkentené az árfolyamot. Sokkal inkább úgy vélem, hogy többen szeretnének majd letétbe helyezni ETH-t a frissítés után, mivel nem kell semmilyen kockázatot vállalniuk a stakeléssel kapcsolatban. Szabadon ki-be lehet helyezni az ETH-kat, ha validálni akarnak, és ezzel jutalomban részesülni. Én is ezt a tábort erősítem, de nézzük meg ezt szubjektíven is, a számok segítségével.

forrás: https://beaconcha.in/

A képen látható, hogy a frissítés közeledtével tovább nő a stakelt Ethereumok mennyisége. 120 millió darab mellett eddig 17 millió ETH lett letétbe helyezve, azaz a teljes készlet 14%-a. Ez az aránypár már csak azért is érdekes, mert a cardano hálózat esetében ez a szám 70%-nál is magasabb. Tehát bőven van még hely a növekedésre.

forrás: https://ultrasound.money/

Érdemes azt is megemlíteni hogyan alakult a teljes készlet a merge bevezetése óta. Kezdetben még inflálódott az érmék száma, január 19 óta viszont egyértelműen deflációs irányt vett. Eddig közel 40 ezer darab égett el. Ez annak a függvénye, hogy mennyire van használva a hálózat. Minél több a tranzakciós díj, annál több ETH ég el. Minél kevesebb ETH van forgalomban az égetés és a stakelés hatására azonos, vagy növekvő vásárlói igény mellett, az az Ethereum árfolyamára pozitív hatást gyakorolhat. Garancia azonban nincs rá, hogy ez így is lesz. Ez a blogposzt csak tájékoztató jellegű, és nem befektetési tanácsadás.

Korábbi cikkekben már írtam arról, hogy recesszióra számítok 2023-ban. Ennek ellenére tovább növeltem a kitettségemet chainlinkben, aminek több oka is van. Egyrészt nem lehetünk biztosak benne, hogy a kriptópiac is ugyanakkorát fog esni mint a részvénypiac (már amennyiben ez megtörténik), hiszen igazi tőzsdekrach idején még nem láttuk hogyan vizsgázik ez a szektor. Az S&P 500-nak még bőven van tere a lefele menetelben, hiszen a korábbi csúcsához képest még messze nem esett olyan drasztikusan az árfolyama, nem úgy mint a bitcoiné. Ha hasonló mértékű lenne a zuhanás a két szektor esetében az földbe döngölné a kriptópiacot. De nem is ez volt a fő indokom a vásárlásban. A kis piaci kapitalizációval rendelkező eszközök ugyanúgy képesek lehetnek kilőni egy jó hír hatására még akkor is ha medvés a tendencia. Pár hónapja vettem HBAR tokent 4,5 centes árfolyamon ami azóta duplázott egyet, köszönhetően annak, hogy a DELL is beszállt a Hedera irányítási tanácsába. Valamint az is közrejátszott a döntésemben, hogy ez a vásárlás viszonylag elenyésző a portfólióm méretéhez viszonyítva. Nyilván ha ez lenne az első befektetésem akkor nem kis cap-es coint veszek, és akkor ki is vártam volna még egy darabig hátha lesz jobb beszálló. Így viszont, hogy a chanlinkben az erős fundamentumok miatt hosszabb távon gondolkodom nekem a 6.55 dolláros árfolyam is bőven jó beszálló volt. A továbbiakban a HBAR-t fogom DCA-azni, havonta, olyan összeggel amit a fizetésem még megenged (ami nem sok :’-) de ebben a projectben is nagy fantáziát látok) Jelenleg így néz ki a portfólióm, amiben már nagy változásokat már nem hiszem, hogy eszközölök.  

Update +1 indok a vásárlásra: Ha be is következik az amit idén várok a részvénypiactól, addig hónapok telhetnek el. Ez alatt pedig van lehetősége a kriptónak fölfelé mozogni annyit, hogyha onnan lefelé is fordul, akkor is a mostanihoz képest magasabban lehet az árfolyam. Még ha ez nem is valószínű a top coinok esetében, de egy kis cap-es coinnál ezt is számításba kell venni.

Ne feledd amit itt olvastál az nem befektetési tanácsadás!

A Tartsuk szárazon a puskaport című bejegyzésemben már kifejtettem, hogy mire számítok a 2023-as évben. Gondoltam, hogy írok hozzá egy kiegészítést amiben jobban kifejtem az ok-okozati összefüggéseket, de épp most olvasom a tőzsdeguru André Kosztolány Tőzsdeszeminárium című könyvét amiben egy az egyben megtalálható ezekre a mechanizmusokra a magyarázat. Így én csak Ctrl C Ctrl V-vel bemásolom ide, ezzel is időt spórolva magamnak :) Azt azonban ne feledjétek, hogy a múltban bekövetkezett eseményekből nem mindig érdemes a jövőre vonatkozó spekulciókat megalapozni. 

Az általános kamatpolitika befolyásolja-e a
részvényárfolyamokat?
Természetesen, és nagyon erősen. Nem véletlenül mondták
a régi Bécsben a spekulánsok: „Két dolgot minden tőzsdés
szeret - a szép nőket és az alacsony kamatlábakat."
A részvények legnagyobb ellenfelei a hosszú lejáratú kötvények.
Ha ezek kamatozása igen vonzó, akkor a nagybefektetők
- a nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok, alapítványok,
nyugdíjintézetek stb. - a kölcsönkötvényeket részesítik
előnyben, különösen a valutastabilitás időszakában. Ellenkező
esetben: ha a kötvények kamatozása alacsony, akkor ezek
az intézmények részvényeket vásárolnak, mert az emelkedő
osztalék reménye erre készteti azokat. Annál is inkább, mivel
az alacsony kamatok felélénkítik a gazdaságot és javítják a
vállalatok nyereségkilátásait. Ez a mechanizmus a részvények
és a kölcsönkötvények között természetesen csak inflációmentes
időszakban lehetséges. Ilyenkor tudja a központi
bank a kamatlábakat leszállítani.
Infláció esetén két lehetőség van: a központi bank beavatkozik,
hogy harcoljon az infláció ellen, megemeli a kamatlábakat,
erre a kötvények árfolyama esik. A kötvények hozama
emelkedik, és így versenyt támasztanak a részvényeknek.
A magasabb kamatok miatt a pénzpiac is kevésbé likvid, és
kevesebb pénz marad a részvények megvásárlására. Ha ezzel
szemben a jegybank nem avatkozik be és nem emeli meg a
kamatlábakat, akkor a részvénypiac az inflációból profitál,
mert a pénzmennyiség egyre növekszik. Röviden: a részvényárfolyamok
inflációs időszakban gyakran nem az infláció
miatt esnek, hanem az infláció ellen hozott intézkedések,
azaz a magasabb kamatok és szigorúbb hitelfeltételek (restrikció)
miatt.

Az alábbi három könyv, aminek a tartalmát röviden ismertetem nem kriptó specifikus, sőt igazából egyik eszközosztály világába se kalauzolja el az olvasót mélyebben. Ezeknek a könyveknek nem az a célja, hogy gyakorlati tanácsokkal lássa el az embereket hogy miként boldoguljanak például a tőzsde, vagy az ingatlanpiac világában. De nem is olyan bullshit könyvek ezek mint például a ”Titok”, vagy más olyan alkotások amik a autoszuggesztióról, a vonzás törvényéről szólnak. Ennek ellenére mégis nagyon hasznos alapvetéseket tartalmaznak, amik a sikeres befektetői gondolkodásmód elsajátításához elengedhetetlenek, és szilárd alapokat nyújthatnak azok számára akik még csak kacérkodnak a befektetések világával. Ugyanakkor hasznos lehet azok számára is akik már rendelkeznek befektetéssel valamilyen formában. Egyik könyv sem túl hosszú, mindegyik kb. 150 oldal alatt van.

Késleltetett jutalom – Joachim de Posada és Ellen Singer

A pszichológia és a pénzügyi döntéshozatal kapcsolatát járja körbe, és bemutatja, hogyan befolyásolják az érzelmek és a személyes vágyak a pénzügyi döntéseinket. A könyv azt hangsúlyozza, hogy a jövőbeli jutalmakat jelentő döntések meghozatala és a jelenbeli örömök elhalasztása a kulcsa a hosszú távú pénzügyi sikernek. A könyv a jövőbeli jutalmakat értékelő képesség fejlesztését javasolja, hogy segítsen az olvasóknak elkerülni a jelenbeli örömökkel járó hibás döntéseket.

Bailon leggazdagabb embere – George S.Clason

Mesebeli példákon keresztül tanítja az olvasókat a pénzügyi siker elérésének alapelveire amik az ókori Babilon városában játszódnak. Azt sugallva, hogy a gazdagság megteremtésének kulcsa a takarékosság és a befektetés, valamint a pénzügyi intelligencia fejlesztése.

Gazdag papa, szegény papa – Robert Kiyosaki

A könyv a pénzügyi oktatásról és az anyagi jólét megteremtéséről szól, és bemutatja a szerző saját tapasztalatait és tanulságait a pénzügyi siker eléréséről. A könyv azt hangsúlyozza, hogy a hagyományos anyagi tanácsok helyett egy új, alternatív gondolkodásmódot kell alkalmazni a pénzügyi siker eléréséhez, és hogy a passzív jövedelemforrások létrehozása a kulcsa a gazdagság megteremtésének.

”Hogy miért lesznek a fogyasztók mindig is szegények? Ha egy szupermarket akcióban árul valamit, mondjuk, vécépapírt, a fogyasztó máris rohan és nagy tételt vásárol belőle. Ha a részvénypiacon olcsón lehet részvényekhez jutni - ezt általában krachnak vagy korrekciónak hívják -, a fogyasztó a tőzsde környékét is elkerüli. Amikor a szupermarket felemeli az árakat, a fogyasztó máshová megy vásárolni. Amikor a részvénypiacon mennek fel az árak, a fogyasztó azonnal vásárolni kezd.”

részlet Robert Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa című könyvéből

Egy kis makrogazdasági kitekintés fog következni, hogy átlássuk az összképet mire lehet számítani a 2023-as évben. A pandémia alatt a jegybankok frissen nyomtatott pénzel próbálták felpumpálni a gazdaságot, hogy elkerüljék a válságot. Ennek azonban meglett a böjtje az elszálló árak, a magas infláció képében. A 2022-es év pedig jórészt arról szólt, hogy a jegybankok letörjék a pénzromlás mértékét, erre pedig a legfőbb fegyverük a jegybanki alapkamat emelés.  Decemberben a FED vagyis az Amerikai Jegybank csökkenteni kezdte a jegybanki alapkamat emelés mértékét 75 bázispontról 50 bázispontra. Azonban a kitűzött 2%-os inflációs cél még mindig távolinak tűnik. Viszont a FED pivot, vagyis az a momentum amikor már nem emelik tovább a kamatokat már 2023 első negyedévében megtörténhet. Az ilyen pivot pillanatok rendszerint indikátorai voltak nagyobb tőzsdei zuhanásoknak, ahogy ezt a lenti kép is szemlélteti:

S&P 500 chart-ja (USA 500 legnagyobb vállalatát tömörítő részvény index)

Ilyenkor a kockázatosabb befektetésekből a pénz a dollárba és az államkötvényekbe vándorol át. Véleményem szerint, ami természetesen nem pénzügyi tanácsadás, ez most sem lesz másképp. Ha az S&P 500 2008-as pénzügyi válságot követő éveire egy alsó trendvonalat húzunk, akkor nagyjából láthatóvá válik mi az a támasz szint amit szerintem vissza fog tesztelni az elkövetkezendő hónapokban ez az index. Ez nagyjából 3200-3000 dollár körül mozog. Még egyszer: nem vagyok befektetési tanácsadó, és én se mernék megesküdni arra hogy meddig esik, ha egyáltalán esik.

A kockázatosabb befektetések, azaz a részvények és a kriptó nagyjából kéz a kézben járnak, az utóbbi esésének a mértéke kapcsán viszont nem bocsátkoznék jóslatokba. A bejegyzésem célja nem a rémisztgetés, pusztán az, hogy legyünk óvatosak az elkövetkezendő időszakban. A dolog jó oldala, hogyha igazam van akkor remek beszállási lehetőségeknek nézünk elébe. Tartsuk szárazon a puskaport, jómagam is tőzsdén parkoltatok dollárt, várva az akcióra.

Az előző bejegyzés tartalmából: azt fejtegettem, hogy a UNI token ára nincs egyenes arányosságban a uniswap pénzváltó sikerességével, ezért némi fontolgatás után vissza is váltottam a UNI tokenjeimet ETH-ra. Nos, most úgy néz ki, hogy előfordulhat, hogy mégiscsak lesz összefüggés a váltó forgalma és a váltóhoz tartozó natív token a UNI ára között.

Az új, még be nem vezetett koncepció az, hogy a UNI token hodlerek részesedést fognak kapni a uniswapon történő pénzváltások jutalékaiból, a likviditást nyújtók mellett. Mindezt úgy, hogy a felhasználóknak nem kell magasabb árat fizetniük a pénzváltásokért. Egyelőre tesztelik ezt az elképzelést. December 2-ától 120 napon keresztül néhány pool-ban visszatartják a swap fee-k egy részét, ami a jövőben majd a UNI token tartókhoz vándorol. A kísérletben azt vizsgálják, hogy ezekben a pool-okban visszaesik e a likviditás nyújtási kedv, hiszen ezzel a módszerrel csökkenni fog a likviditás biztosítók bevétele. Van akinek nem tesztszik ez a fajta koncepció, de nagy többség szerint működőképes lesz az elképzelés. Tehát ha minden jól alakul akkor a UNI token tartók passzív bevételhez fognak jutni a jövőben.

Szóval meglehet, hogy elkapkodtam a dolgokat amikor visszacseréltem a UNI-jaimat ETH-ra. Igaz, mint azt az előző bejegyzésben is írtam 10%-os haszonra tettem így szert ETH-ban. Ha viszont most újra visszacserélem akkor több UNI-t tudnék bezsákolni, mivel azóta gyengült a UNI azt ETH-hoz képest. Ennek ellenére mégse ezt tettem. Úgy döntöttem nem bolygatom a portfólióm Ether-jeit, inkább pár MATIC eladás révén szállok vissza UNI-ba. Már csak azért is döntöttem e mellett mert előfordulhat, hogy nem fogadják el ezt a koncepciót, még ha erre kevés is az esély.

Portfólióm jelenleg így néz ki, most egy darabig ráülök a kezeimre és nem nyúlok hozzá, legfeljebb néhány százaléknyi MATIC-ot cserélek még el valamire, vagy vásárolok még valamit ha a pénzem engedi.

Van az érzés amikor az ember fejében motoszkál egy gondolat, de egészen addig nem tudatosul, konkretizálódik a dolog amíg nem látja ugyanezt a gondolatot leírva valahol. Így jártam a uniswap-al kapcsolatban a minap. A Kripóbetyár facebook oldalán futottam bele egy írásba, amiben azt taglalták, hogy a uniswap token ára nem feltétlenül áll egyenes arányosságban a uniswap project sikerével. Hiszen gondoljunk csak bele, mi a konkrét use case-e a UNI tokennek? A bírtokosai megfelelő mennyiségű token esetén előterjeszthetnek módosítási javaslatokat a közösség számára, illetve szavazhatnak ezekre az előterjesztésekre. Plusz lehet vele kereskedni, ami önmagában nem egy use case. Tehát a uniswap forgalma nem áll egyenes arányosságban a UNI token árával. Néhány nap fontolgatás után visszaváltottam a UNI tokenjeimet ETH-ra. A következőket kellett mérlegre tennem: marketcap alapján bőven lenne hely növekedni akár az Ethereum-hoz viszonyítva is. Az eredeti elképzelésem az volt, hogyha a befektetett ETH mennyiségem megduplázódik a UNI által akkor mindenképpen visszaváltom. Viszont az Ethereum-mal kapcsolatos elképzeléseim annyira szikla szilárdak, hogy nekem egy olyan project ami kicsit is kétséges az ETH viszonylatában, és még ha csak a portfólóm 5%-át teszi is csak ki, az már felesleges kockázat. Valamint magamat ismerve tudom, hogy csak stresszt jelentene ha folyamatosan azon morfondíroznék, hogy mi is lenne a helyes lépés ha tartom a UNI-t. De az is megkönnyítette a döntésemet, hogy 10%-os plusz ETH-t könyvelhettem el. Összességében így már akkor se leszek szomorú ha netán mégis megtörténik majd az a bizonyos duplázás. Tanulság: senki ne vegye evidensnek azt, hogy egy project sikere egyenes arányosságban áll a hozzá köthető token árával.

Az eddigi bikapiacok rendre egy bitcoin blokkjutalom feleződés hatására indultak meg. A kezdet kezdetén 50 bitcoin ütötte a markát a bányászoknak blokkonként. 210 ezer blokkal később már csak 25, majd megint 210 ezer blokkal később már csak 12,5. Jelenleg pedig 6.25 bitcoin jár egy kibányászott blokkért cserébe. A kereslet kínálati sokkhatás következtében ezek a blokkjutalom feleződési események rendszerint indikátori voltak egy bikapiacnak, ahol a bitcoin szárnyra kapott, majd a mániás felívelést követően beszakadt az árfolyam. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a mostani negatív medvés trendnek is egy ilyen esemény vethet majd véget. Ezen logika szerint a következő felfutásra majd valamikor 2024 márciusától lehet számítani. Nagyon sokan osztják is ezt a nézetet, szerintem tévednek, és ki is fejtem hogy miért.

Az ábrán a bitcoin árfolyama látható logaritmikus nézetben. Feleződés történt 2012-ben, 2016-ban és legutóbb 2020-ban. Ezek után rendszerint egy-másfél éven át emelkedő trendbe került a BTC. De az is látható, hogy az újabb és újabb hegycsúcsok már laposabbak az előzőekhez viszonyítva, ami törvényszerűen szintén folytatódni fog. Ennek az oka az, hogy a kereslet kínálati sokkhatás minden egyes halvingal gyengül, a következőnek szerintem pedig már nem lesz számottevő hatása. 2012-ig a teljes bitcoin készlet 50%-a ki lett bányászva, 2016-ra 75%, 2020-ra pedig 87,5%. Amire eljutunk a következő ilyen eseményig addigra már a teljes bitcoin készlet 93.75%-a ki lesz termelve. A következő 120 évben pedig már csak 6.25%-a marad hátra.

Vagyis a bitcoinok jelentős többsége már forgalomban van. Vajon 2024-ben 19 millió 687 ezer bitcoin mellet mennyire lesz jelentősége annak, ha a bányászok napi 900 bitcoin helyett már csak napi 450 darabot tudnak a piacra dobni? Szerintem könnyedén belátható, hogy ezek a számok már nem osztanak nem szoroznak ebben az esetben. Lehetne egyfajta önbeteljesítő hatása ha mindenki felfutást vár 2024-ben, de szerintem ez a fajta piaci placebo nem tud annyi ideig hatni mint egy tényleges kereslet kínálati sokk. Valamint azzal is lehetne érvelni, hogy valójában kevesebb bitcoin van forgalomban mint 19millió, mivel egy csomó pénztárcát elvesztettek azok akik az ősidőkben kezdtek el foglalkozni a témával. Ez igaz, csakhogy azóta rengeteg bálna is született a piacon, akiknek a wallet-jeiben ezrével-tízezrével sorakoznak a bitcoinok. Ez pedig ellentétes hatást vált ki, hiszen pár tárca összege felérhet egy teljes évnyi bitcoin kitermeléssel.

De az, hogy véleményem szerint a 2024-es halving nem hoz újabb tartós felfutást az nem jelenti azt, hogy ezek után ne lenne több bullrun, sőt! Pusztán csak annyi, hogy én nem ettől az eseménytől várom a kilövést. Van egy optimista szcenárióm amire nem is kell 2024-ig várni, íme: a következő egy-másfél évben (kivéve ha egy újabb black swan event befigyel) egy másik coin fogja diktálni a tempót, és ezzel együtt húzni felfelé a piacot, úgy, mint ahogy ezt korábban a BTC tette. Ez pedig nem más mint az Ethereum. Ennek a mikéntjéről már korábban írtam egy részletesebb cikket. Röviden tömören: Az Ethereum a konszenzus mechanizmus váltás mellett deflációssá vált, viszonylag alacsonyabb kihasználtság mellett is. Ennek a kereslet kínálati sokkahatása pedig többszöröse egy bitcoin feleződésnek.  

A cikk tartalma nem befektetési tanácsadás, mint ahogy semmi sem az amit ezen a blogon olvasol. Az, hogy én mely projectekben hiszek az lényegtelen, simán tévedhetek, vagy lehet hogy átsiklok olyan tényezők felett amik teljesen más megvilágításba helyeznék a dolgokat, ezért csináld meg a saját kutatásod, járj utána a dolgoknak.

Az előző cikkből is kiderülhetett, hogy én bízok az ethereum sikerében. A személyes porfólióm is nagyban erre a tézisre támaszkodik. Tartok ETH-t, és olyan coinokat amik közvetve az ethereum ökoszisztémájához kapcsolódnak, mint például a Polygon Matic, ami egy layer-2-es megoldásként terhet vesz le az ethereum hálózatáról. De tartok oracle-t is, ami pedig nélkülözhetetlen lesz ha a DeFi szektor újra megindul és megszaporodnak az olyan okosszerződések amikhez kelleni fognak olyan adatok a külvilágból amikre egy blokklánc nem lát rá.  A portfólióm nagy hiányossága, hogy egészen eddig nem tartottam DEX tokent. Vagyis egy decentralizált pénzváltó "DEX" natív tokenjét. Ezt orvosolva belevetettem magamat a kutakodásba, hogyan is áll jelenleg DeFi, és ezen belül melyik pénzváltó mekkora szeletet hasít ki magának a tortából.

Mint az a fenti ábrán is látható, a DeFi piac nagyjából egyszerre olvadt el a kriptóvalutákal együtt, és köszöntött be a medvés hangulat. Az öreg tőzsdegurutól André Kosztolányitól megtanulhattuk, hogy érdemes lehet azokat a papírokat keresni amik nem zuhantak akkorát, vagy tartották a pozíciójukat annak ellenére is, hogy a saját ágazatuk teljes egészében lefele irányba ment. Mivel ezek lehetnek a következő felfutás nagy nyertesei.  (forrás: defilama)

Az ábrán a decentralizál pénzváltók volumene látható a kriptópiaci medvés trend kezdete óta napjainkig. A zöld gyertyák jelzik a uniswap forgalmát. Látható, hogy míg a többi pénzváltó kikopott a uniswap nem csökkent olyan mértékben. (forrás: defilama)

Ez a kép talán még beszédesebb, a DEX-ek elmúlt 7 napjának a piaci részesedése látható forgalom alapján. Rózsaszínnel a Uniswap. (forrás: dune.com)

És ami személyesen engem illet, én ethereumért vásároltam uni tokenet, így megnéztem azt is hogyan áll az ETH/UNI pár. Mint látható nagyon-nagy mélyponton van a uni token az eth-val szemben, de nemrég volt egy golden cross a grafikonon ami bullish jelzés a uni számára.

Engedjétek meg, hogy az első posztom alkalmával kicsit visszanyúljak az időben, és egy olyan dologról írjak ami szerintem az utóbbi idők legmeghatározóbb eseménye a kriptóvaluták világában. Mint az a címből is kiderült ez nem más mint az ethereum merge. Vagyis az az esemény melynek alkalmával a legnagyobb okosszerződéseket futtatni képes blokklánc konszenzus-mechanizmust váltott. A proof of work modellt lecserélték a proof of stake modellre. Azaz a klasszikus bányászatot leváltották egy olyan szisztémára, amiben a letétbe helyezett ”stakelt” coinok adják a fedezetét annak, hogy a hálózat hiba nélkül, megbízhatóan működik. Az előző mechanizmushoz képest 99%-al környezetbarátabb módon. 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez az esemény a 4 évenkénti ( egész pontosan 210ezer blokkonkénti ) Bitcoin blokkjutalom feleződés eseményével rokonítható, már ami kínálati sokkhatást illeti. Ilyen események után rendszerint megindult a bitcoin ára köszönhetően annak, hogy 50%-al esett vissza a bányászok jutalma. Így a BTC kereslet-kínálati egyensúlya megbillent az előbbi javára, történt ez 2012-ben, 2016-ban és legutóbb 2020-ban is. Az alábbiakban pontokba szedem melyek azok a tényezők amik az ethereum esetében még egy ilyen bitcoin feleződésnél is nagyobb kínálati sokkhatást idéznek elő az ETH számára:

1. A staking jutalmak a bányászati jutalmak kb 10%-a.
2. A stakerek egy része valószínűleg visszaforgatja majd a jutalmakat, a nagyobb hozam elérése érdekében.
3. Megszűnik az az eladói nyomás ami a bányászokon volt, ami abból fakadt, hogy fedezniük kellett a bányászat költségeit, áram, hardware-ek…
4. Be van építve az Ether hálózatába egy mechanizmus ami a tranzakciós díjak egy részét elégeti. Nagyobb kihasználtság esetén előfordulhat, hogy több coin fog elégni mint amennyi születik. Ez az ábra azt szemlélteti, hogy hogyan alakult az ethereum kibocsájtás a merge óta

 (forrás: ultrasound.money) Most medvepiac van, képzeljük el ezt egy bikapiac esetén.

 Ez pedig egy összehasonlító ábra. A szaggatott vonal jelzi, hogyan alakult volna az éves kínálat ha nincs a merge, a narancssárga vonal a bitcoin kínálat alakulását mutatja. Alul a kék vonal megegyezik a fenti ábrával, csak a másik két vonalal összevetve már teljesen laposnak tűnik ;) 

5. És ami jelenleg a legfontosabb: nem tudják kivenni a letétből az ETH-ikat azok akik már lekötötték, majd csak a Shanghai frissítés után. Az ehhez kapcsolódó tesztnet a Shandong már fut, a tervek szerint ez egészen 2023 szeptemberéig tesztnet is marad. Tehát majdnem egy évig 0 darab frissen ”vert” ethereum kriptóvaluta fog forgalomba kerülni. Azután majd lépcsőzetesen lehet felvenni a jutalmakat, így nem kell attól tartani, hogy piacra borítják az új ether érméket.

 Hogy ez mit eredményezhet? Azt szűrd le te magad, a cikk ugyanis nem befektetési tanácsadás. Végezd el a saját kutatásodat, járj utána a dolgoknak.